kalap

Én is pakolom a múltam, ahogy azt royal is tette nem olyan rég. Ma például előkerült egy másfél négyzetméteres portré dédanyámról, aki egy fergeteges tollas kalapban ült modellt – maradva az előbb bevált méretmeghatározásnál, ez a kalap a valóságban kb. egy négyzetméter lehetett. Anyám meséli, hogy ez az ő gyerekkorukban még megvolt, sok másikkal együtt; játszottak a testvérével hétvégenként a békeidők operabemutatóit (és egyéb olyan helyeit, ahol tout Budapest ott volt) megjárt darabokkal, és ha nagyon-nagyon jók voltak, akkor a dédanyám elővette a legféltettebb kalapját, amin egy fészek volt kitömött madarakkal.
Hazaérve feltérképeztem a saját kalaphelyzetemet. Kalapból csak szalma van, egy, szűzen, aztán van még egy gyerekcsináló sapka a berlini filmfesztiválról, egy lila és egy szürke svájcisapka (miniantennával), és egy négyzetalaprajzú szövött etnofazon (biztos van valami neve), ami egy főiskolai vizsgadarab utolsó előadása után került a birtokomba. Mielőtt valaki riasztaná a vas utcai kelléktárat: nem onnan volt, mindenki beleadott valamit a sajátjából a jelmezekbe, aztán a végén keresztbe-kasul ajándékoztuk egymásnak a cuccokat diplomaajándék gyanánt.

Reklámok

0 Responses to “kalap”



  1. Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s





%d blogger ezt kedveli: